A Tamás bátya kunyhójában átlagosan két oldalanként biztos sír valaki.
Ez úgy jön össze, hogy mondjuk egy szereplő egy oldalon elkezd sírni, abbahagyja, majd megint elkezd sírni, továbbá előszeretettel gruppensírnak.
Hihetetlen ilyen tekintetben ez a könyv.
Annyit sírnak, hogy már röhej.
Sírni nem szégyen *.*
VálaszTörlésNem, de különbség van kevéssírás meg soksírás közt :) Meg hát jó, hogy egy ilyen témájú könyvben sírnak, de túlzásba sem kell vinni...
VálaszTörlésElázik a könyv...
VálaszTörlés