2009. szeptember 23., szerda

napok

Minden reggel megtekintem a Gondolta-e ön feliratú táblákat, mennyibe kerül nekem, hogy kimosok 75kiló ruhát, vagy hogy mittomén 3 napig hűtök. És hogy ezt miért tolják a pofámba. Ezt nem nekem kéne mutogatni, hanem az áramszolgáltatónak. Örülök, hogy ennyibe kerül, de akkor ennyit is akarok fizetni érte.

Minden reggel, mikor metróújságért verekedő embereket látok, vagy csak látom, ahogy olvasgatják utazás közben, elgondolkozok, hogy vajon ők tudják-e, hogy nevetségesen ugyanolyanok mind. Hogy a márkás cuccok, keményen nézés alatt ők egy senkik, gépiesen mozognak, falanszterben élnek, és olyan mátrixosan szólva a program részei. Mert igen, el szoktam gondolkozni rajta, hogy mi mind ennek a kurva mátrixnak vagyunk a részei, és csak hisszük, hogy szabadok vagyunk. Semmi sem valóság. Mi csak változók vagyunk egy egyenletben.

Talán ezért nem olvasok metróújságot.

6 megjegyzés:

  1. Ez a fejtegetés már-már félelmetes.
    Amúgy szerintem nem a világgal van bajod csak pokoli fáradt vagy reggelente és némi emberundort érződik ki a soraid közül.
    Amúgy meg a metropol jó ne szidjad:D sodoku rejtvény és totálrédzs 12 oldalon;)

    VálaszTörlés
  2. Félelmetes, de lehet benne valami... nekem a vasútállomáson szokott eszembe jutni, amikor emberek rohannak, hogy egy gép elvigye őket valahova. Meg akkor lettem üldözési mániás, amikor betöltöttem a 18-at, és küldték a levelet, hogy menjek szavazni. Tudnak rólunk olyan emberek, akikkel még soha nem találkoztunk, és akikről mi nem tudunk. 1984.
    De ha már benne vagyunk a gépben, legyünk vírusok, és kavarjunk be egy kicsit ;)

    VálaszTörlés
  3. Neked mondtam is, hogy ha valaki engem irányít (ld indexes cikk, miszerint 20% az esély arra, hogy már a mátrixban élünk) akkor elkezdek hülye dolgokat csinálni és nem is magam szívatom be hanem aki irányít, azt :D

    VálaszTörlés
  4. Az emberek hihetetlenül üresek- nekem ez a buszon szokott beugrani :P Utálom a buszokat.
    Egyébként véletlenszerűen el szoktam ide látogatni ám :)

    VálaszTörlés
  5. Én néha nagyon tudom szeretni ezeket az egymáson taposó gépeket. Van ebben valami szép. Hát ez így elég beteg.:)
    (Mellesleg az irányítókánknak megmondhatnánk, hogy vagy nagyon pancser vagy szintén elég beteges. Lehet, hogy én vagyok, csak még nem szóltak róla)

    VálaszTörlés